Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez

Különlenyomat a »Történelmi tár« 1879—1881-iki évfolyamaiból

szöveg

"Ez értekezés czélja t. i., a zsidóknak héber nyelven írt irodalmából mindazokat az adatokat összeállítani, melyek a magyarokra vagy Magyarországra vonatkoznak, azok kivételével, melyek csupán csak a magyarországi zsidók vallásos, vagy községi életével foglalkoznak, és a magyar zsidók történelmében inkább lesznek helyükön. A héber irodalomnak, nem tekintve az ó-szövetség néhány könyvét, sajátképi történelmi munkái nincsenek; de igenis vannak a zsidóknak történelmére vonatkozó érdekes okiratai, továbbá krónikái, melyek főkép a zsidók szenvedéseit és üldöztetéseit jegyezték föl, útleirásai s irodalomtörténeti nagybecsű művei. Ezeken kivűl történelmi anyagot szolgáltat még jognyilatkozatok vagy döntvények (responsum-ok, héberül: Sáálóth u-thesúbóth) nagy irodalma, melynek tartalmát vallásos, vagy községi Ügyekben egyes theológiai tekintélyekhez intézett kérdések s ezek megfejtései, vagy eldöntései képezik. E különféle héber művek nem-zsidókkal, vagy nem-zsidó viszonyokkal egyenesen csak ritkán szoktak ugyan foglalkozni ; de közvetve, vagy mellesleg mégis több, vagy kevesebb adatot nyújtanak majdnem minden nép történelmére s régészetére nézve, melylyel a zsidók az idők folytában szorosabb vagy lazább viszonyba léptek. Ily szétszórt egyes adatokra, s még pedig részben igen régiekre, a magyarok történelmére nézve is akadunk, gyakran ott, ahol legkevésbé vártuk volna."

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Magyarország története
tárgy Magyarországi zsidó közösségek
tárgy Társadalom- és kultúrtörténet
tárgy Hágár Magyarország
tárgy Hágár országa
tárgy judaizmus
tárgy magyar zsidó történelem
tárgy magyar zsidó irodalom
tárgy héber irodalom
tartalomjegyzék
Bevezetés
I. Jószippon (ál-Josephus) a magyarok származásáról 940 körül
II. Chászdái ben Jiczchák ibn-Sáprút levele. 955 körül
III. József, kozar bég válaszoló levele. 960 körül
IV. »Táná di bé-Elijáhu« a magyarok pusztításairól. 974 körül
V. Jehúdah há-Kóhen három döntvénye. 1070 előtt
VI. Rabbi Selómoh Jiczcháki Magyarország földrajzi fekvéséről. 1090 körül
VII. Száádjah Magyarország keresztény birodalom 1100—1130 körül
VIII. Tudelai Binjámin (ben Jónah) magyar kereskedők Konstantinápolyban. 1166 körül
IX. Eliézer ben Jiczchák a magyar zsidók állapotáról. 1190 körül
X. Jiczchák ben Móseh a budai és esztergomi meleg forrásokról. 1250—1260 körül
XI. Isserléin Izráel az ó- és uj-budai zsidó községekről. 1450—1470
XII. Tanuvallomás egy Vácz közelében meggyilkolt zsidó ügyében 1456—1480 körül
XIII. Zákúth Abrahám krónikájának a magyarokra vonatkozó adatai. 1504
XIV. Selómoh ben Virga (Ibn-Verga) »Jehúdah ostora«. 1520 előtt
XV. Kapszáli Élijáhú krónikája. 1523
XVI. A budai zsidó hitközség kérdése. 1526 körül
XVII. Kismarton város fekvése és környéke. 1553 előtt
XVIII. Gedáljáh ibn-Jáchjá krónikája. 1550—1587 körül
XIX. József-há-Kóhen két történelmi munkájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1554—1575
XX. Tanúvallomások Budáról. 1586
XXL Szerkesz Jóéi, krakkói rabbinak bejelentik, hogy egy zsidót, ki fogságba esett lengyel nemesek fölkeresésére Gyula-Fehérvárról elutazott, útközben megöltek. 1591
XXII. Gans Dávid világtörténelmi krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1592
XXIII. Chájim Sábthái döntvénytárának Buda ostromlására vonatkozó adatai. 1607. után
XXIV. Krochmal Menachem Mendel által felvett tanúvallomások egy Holics közelében meggyilkolt zsidó ügyében. 1648
XXV. Szimcha ben Gerson bá-Kóhen adatai magyar helységeknek neveiről. 1657
XXVI. Kóhen Efrájim, budai rabbi, »Efrájim kapuja « czimü döntvénytárának Magyarországra, különösen Budára vonatkozó adatai. 1667—1678
XXVII. Cantarini Kóhen Izsák Chájim elbeszélése a Budát védelmező zsidókról. A páduai zsidók »budai farsang«-ja. 1685
XXVIII. Czevi ben Jákob Askenázi: A budai zsidó hitközség sajátságos intézményei. 1686
XXIX. Schulhof Izsáknak, Salamon (Zalman) há-Lévi fiának, budai lakosnak gyászdala, és a rohamról szóló elbeszélései. 1686
XXX. Jehúdah, Efrájim há-Kóben leírásában atyja, a budai rabbi életrajza. 1687
XXXI. Tébhli Schiff Magyarországra vonatkozó adatai. 1692
XXXII. Eisenstadt Méir (ben Jiczchák), kismartoni rabbinak küldött, egy, a Dunába fuladt zsidó bolttestéről szóló tanúvallomás. 1734
XXXIII. Függelék: »Hagar« mint Magyarország elnevezése.
teljes tartalomjegyzék
célközönség kutatók, szakemberek
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Dr. Kohn Sámuel
kiadó Zilahy Sámuel bizományában
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Magyarország, Buda
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Magyarország, Buda
dátum 1881-01-01
időbeli vonatkozás középkor
Jellemzők
hordozó papír
méret 168 oldal
formátum pdf
Jogi információk
jogtulajdonos Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Egyetemi Könyvtára
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Egyetemi Könyvtára
azonosító 0ccd4f97b9949851